Anonimitás a neten, avagy a Dark Net

Akkreditált regisztrátor
03
2016 február
10:23
Szerző:     |    Kategória: 2016. február, Nincs kategorizálva    |    Címke: , , , , , , , ,


Gondoltad volna, hogy létezik az internetnek azon oldala, amelyet a Google, a Bing, a Yahoo és más kereső szolgáltatások robotjai nem láthatnak? Ezekben hiába is keresnénk őket, mert egyik keresési listán se jelennének meg. Ezeket az elérhetetlen oldalakat nevezzük “Deep Web“-nek, amely az elérhető oldalak ötszázszorosa, körülbelül 7,9 Zettabyte. Egy részük persze teljesen haszontalan oldal, de ide tartoznak az egyetemek, a kormányzati vagy egészségügyi intézmények adatbázisai is, ugyan ezek csak a kisebb részét teszik ki a Deep Webnek. Leginkább illegális oldalak használják, melyeknek különösen fontos az anonimitás.

Itt rá is térhetünk arra, hogy mi az a Dark Web. A Dark Web lényegében egy részhalmaza a Deep Webnek és mindenféle illegális tevékenységek folynak rajta. Gyermekpornográfiától kezdve kábítószer kereskedelmen át bérgyilkosok szolgáltatásáig minden megtalálható itt. Használói számára a legkedveltebb eszköz a Tor program, amely egy böngésző – csakúgy, mint a Google Chrome vagy a Firefox – de teljes anonimitás biztosít és a Dark Web oldalai is megtalálhatóak vele, szemben a hagyományos böngészőkkel. A weboldalak nem tudják beazonosítani a látogatójukat, akik ezáltal semmilyen virtuális nyomot nem hagynak hátra magukról.

 

Dark Web

 

Érdekes, hogy anno az amerikai haditengerészet fejlesztette ki még 1990-ben, de 2004-ben mindenki által elérhetővé tették, de külön kilépési protokoll kell hozzá, hogy a deep webből kiléphessenek. A haditengerészetnél körülbelül háromezer belső szerver szolgál ki napi 500 ezer felhasználót és hatalmas adatforgalmat, amelyről senki sem tudja pontosan, miről szól, és hová megy, így a kormányzati kommunikáció biztonságban lehet, ha még mindig ezt használják. Ha igen, akkor ugyanott folyik, ahol drogkereskedők dolgoznak vagy a pedofilok képeket cserélgetnek. A Tor telepítése  gyors, egy pendrive-ra is ráfér és azonnal megnyílik előttünk a virtuális világ jéghegyének víz alatt lévő része is. Aki szeretne jó fej lenni, beállíthatja, hogy egyből úgynevezett non-exit relayként is működjön, ami segít kiszolgálni a belső forgalmat. Ez még biztonságos, így más weboldalakat nem érnek el a mi IP-címünkkel, rajtunk keresztül nem jutnak el az internetre. Aki szeretné segíteni a cenzúrázott országok lakóit, például a törököket, hogy elérjék a Youtube-ot, vagy a kínaiakat, hogy elérjenek szinte bármit Kínán kívül, az átjárónak is beállíthatja gépét. Ilyenkor viszont számolni kell azzal, hogy vendégünk esetleg mégiscsak egy terrorista, aki bombarecepteket nézeget a weben. A TEK meg majd ránk rúgja az ajtót és nagyon csúnyán és hangosan beszél velünk, mert a mi IP-címünket azonosították. Használata előtt lehetőleg olvassunk utána több helyen, hogy hogyan fogjunk hozzá.

A Facebook rajongóknak pedig szintén nem ajánlott, mert a Facebook  és egyéb szolgáltatók gyakran blokkolják a TOR „kilépési pontokat”, mivel azokon keresztül automatikus támadást érzékelnek, illetve a folyamatosan változó IP-cím egyes szolgáltatások igénybevételét megnehezíti, bár állítólag már a Torral közösen együttműködve dolgoznak ezen a problémán. (A cikk megírása óta Androidon már elérhető a Facebook Tor segítségével is a megfelelő applikációval)

A Tor önmagában nem rossz dolog, ugyanis olyan országokban, ahol a kormányok mindenki netes tevékenységét figyelik (pl.: Kína, Egyiptom) nagyon is hasznos eszköz lehet, de más felhasználói rétegnek is hasznos eszköz lehet. A TOR honlapja szerint a következő csoportoknak ajánlják a terméküket:

  • Családtagok és barátok közötti kommunikációra, hogy megvédjék a gyermekeiket és méltóságukat az inkorrekt eszközöket használó vállalkozásokkal szemben.
  • Vállalkotásoknak az üzleti stratégiák és adatgyűjtések titokban tartására
  • Blogereknek, akik kényes témákat feszegetnek
  • Informatikusoknak, a saját rendszereik védelmének tesztelésére (fehér kalapos hackelés)
  • Aktivistáknak, akiket a tevékenységük miatt kellemetlenségek érhetnek
  • Újságíróknak, hogy a forrásaikat biztonságban tarthassák
  • Katonáknak, hogy a kommunikációikat titokban tartsák (Ez volt az eredeti cél)

Azonban ne felejtsük el, hogy a Tor célja az anonimitás és nem a böngészés tényének elrejtése. Teljes biztonságban itt sem lehetünk, de talán ez csak akkor zavarhat minket, ha nem felvállalható dolgokkal akarunk foglalkozni. Az Electronic Frontier Foundation is felhívja a figyelmet arra a Tor szoftver oldalán, hogy a hálózat használata sem garantálja a magánszféra védelmét. Magyar nyelven itt olvasható a tanulmányuk.

De a szabadságharcosok mellett feltűnnek a Deep Weben azok a felhasználók is, akiket már fentebb említettünk (,akik fegyverekkel, hamis papírokkal és lopott árukkal is kereskednek). Sajnos mindenféle aberráció meglelhető itt. A webcímek neve sem egyértelmű, és nem .hu vagy .com, hanem .onion áll a roppant hosszú és értelmezhetetlen szám- és betűsorok után. Ezek a lenyomozhatatlanság miatt rendszeresen változnak is. A dark weben sem teljes azonban a biztonság, bűnüldözők és biztonsági szakértők továbbfejlesztett keresőmotorokkal folyamatosan „támadják” a Tort. Emiatt rendszeresek a letartóztatások, az oldalbezárások. Az egyik leghíresebb ilyen oldal bezáratás az online drogkereskedelemmel foglalkozó Silk Roadhoz kapcsolódik (Selyemút), amelynek egy 2012-es tanulmány szerint 112 állandó eladója volt, az oldal pedig 1.2 millió dolláros (263 millió forintos) forgalmat bonyolított havonta. Ebből nagyjából húszmillió volt az oldal gazdáinak haszna. A legtöbb termék valamilyen narkotikum vagy annak összetevője, ezeket átlagosan három hét alatt el lehet adni. Az oldal üzemeltetői nem szívbajosak, hivatalos Twitter-csatornájuk is van.

Az eladók között magyarokra is bukkantak már, igaz, csak kettőre. Egyikük GHB-ban, a nehezen észrevehető, gyors hatású randidrogokban utazik, másikjuk pedig nagyon hosszú nevű szereket állít elő. Mindegyik magyar nemzetközi szállítást vállal, visszafizetési garanciával. Itt jön a rendszer gyenge pontja, igazából azonban ez is csak a vásárlót veszélyezteti: a küldeményeket egyszerű postai úton (igaz, átcímkézve) juttatják el a címzettekhez. A vásárlónak tehát mindenképpen ki kell adnia magát az árusnak.

Hogy mennyiért juthatunk hozzá egyes dolgokhoz az ebben a cikkben olvasható.

 

jeghegy (1)

 

Anonimitásunk megőrzésének egyéb formái

Akik viszont anonimitásukat nem csak a böngészőjük alapos megválasztásával szeretnék megtartani és a Toron kívül egyéb eszközöket is bevetnének, hogy illetéktelenek nehezebben jussanak hozzá szenzitív adataikhoz, más anonim hálózatot is választhatnak.

Ilyen például a Freenet , amelyet egy mesterséges intelligencia és számítógép tudományok szakon tanuló egyetemista – Ian Clarke – készített el szakdolgozat gyanánt. Ugyan a tanárok csak egy négyessel jutalmazták (mert akkor úgy tartották, hogy a neten úgysem lehet elbújni, ezért nem túl jó ötlet, amit kitalált), de azóta már két millióan töltötték le.

Egy másik gyakran használt peer-to-peer fájlmegosztó a GNUnet, vagy az I2P.

Ha a telefonunkon szeretnénk jóval nagyobb anonimitást elérni, akkor hasznos applikáció lehet számunka az Orbot, amely letölthető Androidra és Windowsphonera is. Az Orbot nagy előnye, hogy ingyenes, s az egyik legnagyobb biztonságot nyújtó alkalmazás. Persze ha már a telefonoknál járunk, akkor érdemes megemlíteni a Blackphone-t, amely egy android alapú PrivatOS operációs rendszerrel működik.

Ha pedig a chates tevékenységeinket szeretnénk biztonságosabbra formálni, akkor használjuk az Edward Snowden által annyira körberajongott Signal chat programot. Persze nem csak az ő véleménye szerint, de más szakemberek is ezt tartják a legbiztonságosabb chat programnak, és még telefonálni is lehet vele. Szintén letölthető Androidra és IPhone-ra is. 2015 végén pedig megjelent asztali gépre  is.

 

DW

 

Szintén fontos a biztonság érdekében a jó jelszó, amiről már írtunk egy blog cikkünkben. Persze itt illik megjegyezni, hogy az erős jelszónak csak egy tulajdonsága van: folyton változik! Lehetőleg 2-3 havonta újítsunk rajta. Ez azért is kell, mert lehet korábban erős jelszót hoztunk létre, de valahogy mégis feltörték a bankszámlánkat és mi nem is tudunk róla, de egy hacker 4 hónap múlva eladja valakinek a Dark Weben. Az is lehet, hogy 5-6 embernek adja el…. Ezt csak azzal tudjuk kivédeni, ha az aktuális jelszót lecseréljük. Ezzel megakadályozhatjuk a lopás ezen formáját. A hacker ebben biztos nem fog minket megelőzni. Ha ő változtatná meg hamarabb, akkor rögtön tudomást szereznénk róla, hogy feltörték a számlánkat, így esélye sem lenne eladni azt valaki másnak.

Kategóriák


Címkék


Találkozz velünk

4025 Debrecen, Pásti u. 2.

Hívj minket

+36 52 541 346; +36 20 335 1162
Fax: +36 52 998 452
Írj nekünk  info@web-server.hu


facebook